1. (t. n. is ) cselekszik. jól teszi, ha ...; jót tesz valakivel; nemcsak beszél, hanem tesz is. | elkövet. rosszat tesz. | tn vhogyan cselekszik, viselkedik. ▸ úgy tesz, mint aki háromig se tud számolni | tn ▸ vhogyan tesz a harang így tesz: bim-bam! | ▸ úgy tesz, hogy

2. a jelzett mozgást, cselekvést végrehajtja. egy lépést tesz; vizsgát tesz. | <kif-ekben:> a jelzett dolgot rendsz. hiv. formában teszi. esküt tesz; ajánlatot tesz. | kinyilvánít, érvényre juttat. bizonyságot tesz; ▸ igazat igazságot tesz valamiben

3. okozza, hogy valaki, valami valamivé, valamilyenné váljon. szabaddá tesz valakit; kétségessé tesz valamit; ▸ magáévá tesz | ritk valakiből valamit csinál. én tettem belőle embert. | rég v. nép valakit valaminek megválaszt v. kinevez. bírónak tették; királyt tesz.

4. színlel. bolondnak teszi magát; úgy tesz, mintha nem tudná.

5. vhova helyez. a zsebébe tesz valamit. | (t. n.) ▸ tesz a tűzre | (t. n.) nép <állatnak, gyereknek> enni ad. tettél a tehénnek? | valamilyen eljárás végett vhova juttat, ill. letétbe helyez valamit. postára tesz valamit; takarékba teszi a pénzét. | vhova helyez és rögzít. bélyeget tesz a levélre. | valakit vhol elhelyez, valamilyen helyet jelöl ki neki. hova teszitek a vendégeket? | biz <személyt> hiv. beoszt, helyez vhova. vidékre tették.

6. leír, felír, odaír. pontot tesz az i-re; papírra teszi a gondolatait.

7. vmely állapotba, helyzetbe juttat. kényelembe teszi magát; tisztába teszi a csecsemőt.

8. <az elmondottakhoz> hozzáfűz, hozzátesz. az üzenethez még magyarázatot is tett.

9. megállapítja, kijelöli valaminek az idejét, rangsorbeli helyét, értékét. keddre tették a temetést; a sor végére tették; ▸ nem tudom, hova tegyem | nép v. irod valamennyire becsül, értékel. többre, kevesebbre tesz valamit valaminél; ▸ elébe tesz valakit, valamit valakinek, valaminek

10. valamivel, valamennyivel egyenlő értékű. ketten tesznek egy embert; mennyit tesz az egész költség? | <több hasonló együtt> vmely egészet alkot. tíz ember tesz egy brigádot. | fontos jellemzője, alkotója valaminek. nem a ruha teszi az embert. | kissé rég valamilyen jelentése van. mit tesz ez a szó magyarul? | jelentősége van, számít. sokat tesz a gyakorlat; ▸ nem tesz semmit | ▸ ez már teszi

11. ▸ tesz valamire | valamennyit feltesz rá. tízet teszek egy ellen.

12. biz szépítő: ▸ tesz valamire

13. <közbevetésként.> ▸ teszem azt

[ fgr ]

1. a testnek a fejet a törzzsel összekötő része. ▸ nyakába borul valakinek ▸ nyakára hág valaminek ▸ nyakig nyakig ül a pácban. | biz <kellemetlen helyzetre utaló kif-ekben.> ▸ pert akaszt valakinek a nyakába ▸ nyakába sóz varr valakinek valamit, valakit ▸ nyakában nyakán van ▸ a nyakára küld visz valakinek valakit, valamit ▸ a nyakára nő valakinek

2. biz <kif-ekben:> élet, épségben maradás. nyakába kerül(het); ▸ a nyakát teszi rá

3. ruhadarabnak nyakunkkal érintkező része. az ing nyaka.

4. valaminek elvékonyodó, összeszűkülő, kisebb átmérőjű része. az üveg nyaka. | ép oszlopnak közvetlenül az oszlopfő alatti része. ▸ nyakába a nyaka közé kapja szedi veszi a lábát ▸ nyakába veszi a várost, a világot

[?fgr ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

1. valakinek v. valaminek a testén, felületén levő helyre, ill. egész testére, felületére. varrd rá a gombot; adj rájuk kabátot is; lesújt rátok. | valamire úgy helyezve, hogy rajta függjön. itt a fogas, akaszd fel rá a kabátot. | (isz-szerűen) ▸ rá, rá hajrá

2. utána, azt követőleg, és vele szoros kapcsolatban. alszik rá egyet; bólint rá.

3. ( -ra, -re ragos szóval) a megjelölt idővel később. egy évre rá.

4. neki, számára. bajt hoz rá; mos rá. | őt illetően, rá nézve. ez nem hízelgő rá.

5. valaki, valami irányában, felé. vicsorog rá.

6. azzal kapcsolatban, arra vonatkozóan. van rá példa.

7. arra a célra. nincs rá pénze.

8. ritk ráadásul, hozzá még. buta és rá még lusta is.

9. <vonzatként.> gondol, vigyáz rá; méltó rá; oka van rá.

10. <a rá- ik h., ha a cselekvés nem az egysz 3. sz-re irányul.> rátok fér a pihenés.

1. a megnevezett v. odaértett személyre, dologra. rámutat; ráüt. | <jelentéstömörítő igékben.> rásegít, ráfanyalodik.

2. az előzőnél v. a vártnál többet. ráígér.

3. valamire reagálva. rábólint. | valamit tudomásul véve, megértve. rájön, rádöbben (valamire).

4. valakire, valamire közvetlenül vonatk. módon. ráesteledik; rábizonyul.

5. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> rá-rámosolyog.

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.